2010. január 22., péntek

2010. január 19., kedd

2010. január 16., szombat

Tehetetlenségi erő

A legnehezebb az, amikor szorít a határidő, és én már mindent megtettem, és már "csak" meg kell rajzolni a képregényt, és már nem rajtam múlik, hogy lesz-e belőle bármi is. Részemről már csak a gyomorideg maradt hátra, amíg megkapom (ha!) a kész oldalakat, és nem tehetek semmit, kikerült a sorsom a kezemből.
Kedves rajzolók! Hazudjatok! Hazudjátok azt, hogy minden rendben lesz...

2010. január 10., vasárnap

Decrescendo

2008 januárjában a pécsi Művészetek és Irodalom háza kiírt egy pályázatot "Kultmegálló" néven. A pályázat lényege az volt, hogy a pécsi köztereket (elsősorban a buszmegállókat és a hirdetőtáblákat) használják valamilyen kulturális célra. Az első évben (szintén pályázat keretében) versekkel töltötték meg a szürke reklámfelületeket, a második évben pedig a képregényt hívták segítségül, hogy a városképet színesítsék. Természetesen, (mint évek óta minden) ez is már az EKF-re való felkészülés jegyében zajlott. A pályázat hívószava a Pécs-patchwork volt, amiről anno senki nem tudta, hogy micsoda, de aztán a beérkező pályaművek mégiscsak találkoztak többé-kevésbé az ötletgazdák elképzeléseivel.

Pont akkoriban költöztem el Pécsről tíz és fél év után, úgyhogy a város nagyon elevenen élt még bennem. Soha nem volt titok, hogy életem legmeghatározóbb időszaka volt az ott töltött dekád, és - ha lehet így mondani - egészen bizalmi viszonyba kerültem a várossal. Meg voltak az eldugott helyeim, a padokról, virágágyásokról, kapualjakról visszakacsintó emlékek és ugyanúgy ismertük egymás ki nem mondott történeteit. Nem meglepő, hogy ilyen "háttérrel" feltétlenül pályázni szerettem volna, és különösen a szívemen viseltem a készülő képregény sorsát.

Rajzolónak ismét Henriket sikerül megnyernem, akivel a Whole car után ez volt az első közös munkánk, a beírónk pedig szokás szerint Uray Marci volt. Hogy minél autentikusabb legyen a képregény leutaztam Pécsre, és lőttem vagy 60 képet a sétatérről, a püspöki palotáról és az annak erkélyén álló Liszt Ferenc szoborról, amik alapján Henrik aztán elkezdhetett dolgozni.

A kész munkát néhány napos késéssel tudtuk csak leadni, de szerencsére elég rugalmasan álltak hozzá a szervezők, így ebből nem volt gond. Az persze megint más kérdés, hogy a pályázat végül kicsit félrement, legalábbis kommunikációs vonalon mindenképpen.

A legnagyobb tőrdöfés volt ezek után, amikor kiderült: nem a végleges képregényünket nyomtatták ki plakátméretben, hanem csak egy erősen béta-verzió volt, ami a megállókba került. Ehhez képest már szinte csak horzsolásos sérülésnek tűnt az az apróság, hogy a négyoldalas Decrescendo a város négy teljesen különböző pontján lett szétszórva (még én sem találtam meg minden oldalt!), így aki látta is, az sem értett belőle semmit.



 

/Forrás: http://www.pmh.hu/?page=galeria&galeria_azon=25/

Némi gyógyírt jelentett, amikor a 2008-as év végén Bayer Antal megkeresett minket (illetve, azt hiszem Henriket), hogy szívesen leközölné a képregényt a Nero Blanco Comix 3. számában. A sors különös fintora, hogy végül az NBC-ben sem a végleges anyag jelent meg. Végül a a Tikos Péter által indított pArt-vonal blogra került ki teljes pompájában a képregény. És most ide is.









Decrescendo /2008/

Szöveg: Árva-Szabó Péter
Rajz: Horváth Henrik
Betűk: Uray Márton

2010. január 3., vasárnap

Gőzplüss

Ismét Galaktikás steampunk pályázati anyag következik. Egy kis ízelítő Vincze Nórával közös, Gőzplüss munkacímen futó képregényből. (A Gőzplüssnél jobb nem jutott eszembe a leadási határidő előtt, azóta meg kezdem megszokni, szóval még az is lehet, hogy marad. Megjegyzem, sokszor éppen jó címet adni az egyik legnehezebb feladat.) Ha minden jól megy, Henrik (ki más?) betársul még kihúzónak.
Rajzfilmes stílusú, humoros, kalandképregényt találtunk ki, reméljük sikerül is megvalósítani. A főszereplő egy Arnold nevű kisfiú, és az ő -khm- módosított kisállatai lesznek, akik persze majd lekardoznak egy nagyon gonosz tudóst. Dióhéjban ennyi.
Itt az ötödik oldal vázlatát láthatjátok, amint éppen rátalálnak a három állatra: Flóriánra (mókus), Stefánra (hörcsög, bár lehet, hogy tengerimalac, én sosem láttam lényeges különbséget köztük :)) és Stellára (aranyhal).


/rajz: Vincze Nóra/